Kedves Eszter!
Érdekes volt látni, hogy egy az egyben kikopiztad dr.Tóth András hírlevelét. Ilyenkor illik legalább a cikk alján megemlíteni a szerzőt.
Üdvözlettel
Polgárné Szűcs Gabriella
vezető pénzügyi tanácsadó

Előzmény

Válasz

Miért nem kell senkinek nyugdíj?
Felmérésünk szerint jelenleg az 50 év alatti lakosság mindössze 2%-ának van olyan nyugdíjcélú megtakarítása, amivel megalapozott reménye lehet, hogy nyugdíjas éveiben nem csökken jelentősen a jövedelme. Itt most nem arról van szó, mint az amerikai és japán friss nyugdíjasoknál, hogy Föld körüli utazással, új ház vásárlással kezdjük nyugdíjas éveinket. Egyszerűen csak a minimális cél: ne legyen sokkal kevesebb havonta az a pénz, amiből megélünk, mint amikor dolgoztunk.

Ezen sokat töprengek: mit gondol ez a maradék 98%? Miben bízik? Miért nem tesz semmit? Végül aztán megkérdeztem őket, és a következő válaszokat kaptam:
1. Én ezt úgysem érem meg...
A dolgok igen csak változnak. Amikor 18 éves voltam, akkor temettem el a negyedik nagyszülőmet is. Ma a legidősebb fiam 39 éves és mind a négy nagyszülője életben van és egészséges.

Igazából az ember számára két tragédia lehetséges: ha túl korán hal meg, vagy ha túl későn – és erre nincs felkészülve. Jelenlegi statisztikák szerint az átlag életkor folyamatosan növekszik. Jelenleg a magyar középosztálybeli negyvenes számára várható élethossz nők esetén 82 év, férfiaknál 78 év. Ezek tények. Ezzel az erővel a gázszámlát is elfelejthetjük befizetni – hátha meghalunk a hó végéig...
2. Ez még olyan messze van!
Két reptéri biztonsági őr beszélget:
- Hogyan lehet ezeket a hatalmas repülőket elrabolni?
- Buta vagy! Nem itt rabolják el a földön, amikor nagyok, hanem fent, amikor olyan kicsik!

Az emberek többsége pontosan így gondolkodik: úgy gondolja, az a gond, ami sokára lesz, az nem fontos, jelentéktelen ügy. Kicsit is logikusan végiggondolva persze rögtön tudható, hogy ez nincs így.

Ez a téveszme, azért különösen romboló, mert egy saját nyugdíjtőke összerakásához az idő kulcsfontosságú. Minél több időnk van, hatványozottan kevesebb pénz kell ennek a megteremtéséhez. Csak a nagyságrendek érzékeltetéséhez: életünk végéig 100 ezer forint nyugdíj kiegészítés eléréséhez 40 év alatt havi 2 ezer forint kell, 30 év alatt már havi 6 ezer forint, 20 év alatt havi 20 ezer forint és végül 10 év alatt havi 80 ezer forint szükséges. Ezért ez a halogató taktika rendkívül veszélyes. Egyszer egy korábbi cikkemben kiszámoltam, egy átlag magyar számára egyetlen hónap halasztás a nyugdíjprogramjának elindításában 360 ezer forint veszteséget okoz!
3. Apám, nagyapám is kapott állami nyugdíjat, miért pont én foglalkozzam vele magam?
Kedves olvasó, szomorú szívvel közlöm, hogy hatalmas pechje van! Ugyanis az elmúlt 1.000.000 év emberi történelmében sikeresen beletrafált pont abba a generációba, ahol az emberiség legnagyobb fordulata történik. Eddig ugyanis folyamatosan nőtt az emberiség létszáma. Most viszont a következő évtizedekben fogjuk elérni a maximumot és innen beindul a csökkenés. Magyarország (az Európai Unióval és Japánnal) élenjáró ebben a folyamatban, nálunk ez a csúcspont 1980 körül volt, és onnan folyamatos a csökkenés: pont az elmúlt hónapokban léptük át lefelé a tízmilliós számot.

Amikor a növekedés csökkenésbe csap, akkor minden társadalmi szabály megváltozik. Korábban egy nagyszülőnek volt három gyereke, azoknak kilenc unokája – és ez a kilenc unoka tartotta el a nyugdíjjárulékán keresztül az egy szem életben maradt nagyszülőt. Most viszont négy élő nagyszülőnek van két gyereke és nekik egy unokájuk. Szegény egy szem unoka nyugdíjjárulékából kellene eltartani a négy nagyszülőt. Nyilvánvalóan ez lehetetlen.

Nyilván, minden kormány, mindig azt fogja mondani: az állami nyugdíj bombabiztos. Különben hogyan tudná elfogadtatni az emberekkel, hogy a fizetésük több mint egy negyedét minden hónapban önként és dalolva odaadják a most nyugdíjasoknak – pontosan tudva, hogy amikor majd ők nyugdíjba mennek akkor az akkor dolgozóktól a mostani jövedelmüknek csak töredéke fog a nyugdíjjárulékukból rájuk jutni nyugdíjként. Ez nem mese – ez sima matematika.

Az új helyzetben új megoldások kellenek – és ez a mi feladatunk kidolgozni mindenkinek.
4. Majd az állam megoldja, ez nem az én dolgom
Amint láttuk az állam valóban igyekszik ezt a dolgot megoldani. Ugyanis nálunk demokrácia van, és a nyugdíjasok egyre növekvő tömegének a szavazata minden politikai párt számára kulcskérdés. Mit tud csinálni az állam, amikor a dolgok fejre állnak?

Alapvetően a fő szempont, hogy próbálja a nyugdíjrendszert kordában tartani. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy van valahol egy nagy szoba, amit minden hónapban megtöltenek pénzzel, az abban a hónapban befizetett nyugdíjjárulékokból. Aztán ennek a szobának a tartalmát minden hónapban a pénzes postások kihordják a nyugdíjasoknak.

Mit lehet tenni, amikor a nyugdíjjárulékot fizetők száma csökken, a nyugdíjasoké nő? Tűzoltásként eleinte lehet máshonnan átcsoportosítani pénzt ebbe a szobába. Aztán persze megpróbálhat az állam nagyobb bevételekhez jutni (például úgy, hogy felszámolja a magán nyugdíjpénztárakat és mindenkit az államiba kényszerít). De a nyugdíjjárulékok (bocsánat, most már nyugdíj adó) tovább már nem növelhető, mert elveszik az ország versenyképessége. Így hosszútávon csak két megoldás marad: a nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjkorhatár növelése.

Ez a dolog sokkal fontosabb, semmint az államra hagyjuk. Ezért kell magunknak lépnünk.
5. Teljesen felesleges bármit is félrerakni, elviszi az infláció
A világ nem csak rossz irányban változik, de jó felé is. Korábbi cikkeimben megmutattam, hogy a megfelelően megválasztott hosszú távú befektetésekkel komoly 12% körüli hozam érhető el. Ezzel szemben bankbetétbe, ingatlanba fektetve már a 0%-os reálhozam eléréséhez is nagy szerencse kell.

Történelmi okokból nálunk ezek a befektetési formák csak az elmúlt évtizedben váltak elérhetővé, de például az Egyesült Államokban már a most nyugdíjba lépő generáció az elmúlt 40 évben folyamatosan ezekben a formákban gyűjtötte a nyugdíjra valót. És ez a generáció a valaha élt leggazdagabb nyugdíjas korosztály.

"A világon a legdrágább dolog pénzügyileg műveletlen maradni" – mondja a Gazdag papa című könyvében Kiyosaki. És ez különösen igaz a nyugdíj előtakarékosság kérdésében.

Ezekkel a modern és biztonságos pénzügyi befektetési módszerekkel már a nyugdíjunk 70-80%-át nem minekünk kell kifizetnünk, hanem a befektetett pénzek hozama adja. Dolgozzon főként a pénz miértünk, ne mi a pénzért. Ezeket a dolgokat meg kell tanulni – és nagyon büszkék vagyunk, hogy nagyon sokakat mi taníthatjuk erre.
Akkor mit tegyünk?
Ez a dolog nagyon fontos. Ezért első lépésben tisztán kell látnia mindenkinek. Ezért most mindenki kérhet ingyen egy időpontot és kaphat egy személyre sóló információt, hogy az alapján hozhassa meg a végső döntését.
Ami után nincs reklamáció! Nem lehet arra hivatkoznia, hogy nem tudtam, máshogy értettem, félre lettem informálva!

Válasz

Kedves Tóth Tibor!

Ne haragudj de nem értek veled egyet, mert a tőkegarantált értékpapírok nem azt jelentik, hogy a pénzed biztonságban van! (Lásd a számtalan befürdetett embert, akik futhatnak a biztos hozamot ígérő befektetésben elhelyezett pénzük után!)
Az arany biztos befektetés és bár vannak ingadozásai de hosszabb távon garantáltan hozamot termel!
Amikor azt mondtam, hogy a pénz mögött nincs semmi úgy értettem hogy nincs aranyfedezete, ezért tud elértéktelenedni pillanatok alatt. A gazdaság erőssége jó dolog de ez befolyásolja a pénz értékét is.
Amennyiben tehetném még egyszer nem lennék nyugdíjpénztár tag!
Üdv. és minden jót: Nemes József

Előzmény

Válasz

Lesújtó véleményem van a nyugdíjpéztárakról, főleg az Aegonról.
A jogosultság megszerzése és szükséges iratok megküldése 2010 02 elején megtörtént de csak most 04 13án utaltak előleget a végét ki tudja.

Válasz

Kedves Nemes József!

Én megértem, hogy te az aranyért lelkesedsz, de azért nem kellene valótlanságokat állítanod a hozzászólásodban. Azt állítod:"egy sem garantálja az értékállóságot, mert nincs mögötte semmi" Nos, Jó esetben tudatlanságból származik a véleményed és akkor szívesen segítek, rosszabb esetben direkt szeretnéd becsapni az olvasókat. Ha bármely társaság honlapját "felütöd" is láthatsz tőkegarantált értékpapírokat, hogy bonyolultabbakat már ne is említsek. Minden a hozam - biztonság -likviditás triumvirátuson belül dől el és a te döntésed, hogy mit szeretnél megvalósítani. Ha ehhez hozzá veszem az eddigi eredményeit az aranynak viszonyítva a nemzetközi értékpapír piac eredményeihez, azt gondolom egyértelmű, hogy melyik mire való. Úgy vélem ahogy "hajózni muszáj" ugyanúgy takarékoskodni is muszáj és ha azt hosszútávon a nyugdíjunk érdekében tesszük akkor az ÖNGONDOSKODÁS a kulcsszó, ami az UL és a befektetési alapok igénybevételét jelenti. Úgy vélem a kockázati életbiztosítás a nyugdíj szempontjából nem releváns, bár feltétlenül szükség lehet rá.
Üdv! Tóth Tibor (www.pénzügyizseni.hu)

Előzmény

Válasz

Kedves Jovoo!

Eszedbe ne jusson visszalépni a közösbe 52 év felett de alatta sem!!
Az eddíg félretett pénzed a tied!!, eléréskor egyösszegben felveheted, egy sajnálatos tragédia esetén pedig örökölhető!!, ha visszalépsz elveszted és senki sem garantálja, hogy megéred a nyugdíjas kort és akkor magasabb nyugdíjad lesz.
További szép napot és jó egészséget!
Üdv:Nemes József

Előzmény

Válasz

Kedves Mindenki!

A fentebb emlegetett nyugdíjpénztári, előtakarékossági, befektetési és egyéb ajánlatok elméletileg szépek, de egyetlen egy sem garantálja a félretett, megtakarított, bármely értékpapírba fektetett pénz értékállóságát mert mögötte nincs semmi!
Az egyedüli értékálló befektetés a nemesfém (arany, ezüst), de nem a gyűrű, karkötő, nyaklánc és hasonlók, hanem a hivatalos helyen garantáltan a napi áron vehető és visszaváltható 24 karátos 999.99 tisztaságú rudak, érmék!
Érdeklődőknek bővebb felvilágosítással szolgálok: nemerijos@gmail.com e-mail címen.

Válasz

Szerintem az államnak ahogy ma nincs, úgy a TB-be visszatérő, s majdan nyugdíját remélő embereknek sem lesz értékét megőrző inaktív jövedelme.
Véleményem szerint a pénzintézetek kezelésében nagyobb hozamot remélhetünk.
Jó egészséget kívánok
Szigeti László

Válasz

Sziasztok! Kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy egy 52 év feletti mit tegyen. Lépjen vissza a TB-rendszerbe, vagy maradjon a magánnyugdíjpénztárban.
A témával kapcsolatos cikk: http://bit.ly/12k8w7

Válasz