2007. november 26., hétfő 5:40

Miközben világszerte, így hazánkban is dinamikusan növekszik a teljes reklámköltésen belül az online szegmens szelete, addig nem elhanyagolható tény, hogy a magyarországi reklámpiac összességében elenyésző mértékben nő. Mindez azt vetíti előre, hogy az előretörő csatorna, az internet nem a reklámpiacba újonnan pumpált pénzeket szívja magába, hanem más média rovására nyer teret. Eddig a legtöbb szakértő tényként kezelte, hogy a legnagyobb vesztes a rádió, most azonban úgy tűnik, a televíziós csatornák vannak soron - tudtuk meg az Online marketing az e-businessben című konferencián.


Felütésnek álljon itt a Carnation médiaügynökség előadójának egy megállapítása, mely szerint az 54 évnél fiatalabb internetezők körében az online töltött idő meghaladja a tévézésre fordított időt. Ezt támasztják alá a GKIeNET adatai is, melyek szerint azon korcsoportokban, ahol magasabb az internetezők aránya, ott alacsonyabb a tévénézésre fordított idő. A számok egyértelműen rámutatnak arra, hogy a fiataloknak ma már tényleg valós alternatívát nyújt az internet a televízióval szemben.

Mindez persze aligha fájna a tévécsatornáknak, ha a hirdetők nem követnék a médiafogyasztási szokások változását, mivel azonban egy "üres szobában senki nem szeret kiabálni", így idővel a reklámok is oda kerülnek, ahova a célközönség vándorolt. A hirdetési költések átstukturálódására utal az IBM kutatása is, mely az egyes csatornákra, megoldásokra fordított költés várható változását mutatja.

Amennyiben az átstrukturálódás tényét mind a médiafogyasztás mind a hirdetési költések terén elfogadtuk, akkor a legrelevánsabb kérdés kétségkívül az lehet, hogy milyen gyorsan mehet ez végbe. A hirdetők reakcióidejét az ún. delay metrics mutatóval jellemezhetjük, mely az internet penetráció és az online reklámpiac teljes reklámtortán belüli részesedésének hányadosa. Magyarországon ez az indikátor 5 körüli értéket vesz fel, ami rendkívül kedvezőnek mondható, ez az alacsony szám ugyanis arra utal, hogy a magyarországi hirdetők rendkívül gyorsan alkalmazkodnak a médiafogyasztási szokások megváltozásához. (Csak összehasonlításképp: Bosznia-Hercegovina és Macedónia esetében 30 körüli értéket vesz fel a mutató, ami rendkívül lassú reakcióidőre utal.)

Mindent összevéve kijelenthetjük, hogy a közép-kelet-európai régióban hazánk Ukrajnával együtt élenjár a hirdetői alkalmazkodás gyorsaságát tekintve, melynek talán a hazai tévécsatornák örülhetnek legkevésbé. Egy dologgal védekezhetnek: az interneten a felhasználók könnyen elkerülhetik a reklámokat (hirdetésblokkolással), míg a televízió esetében (a hazai technológiai színvonal mellett) erre nincs lehetőség. Ez a védekezés azonban nem sokáig lehet helytálló, a hirdetéseket kiszolgáló Adverticum ugyanis kifejlesztett egy megoldást, mely ellen hatástalan a közkedvelt Firefox blokkoló bővítménye is. (A cikk következő oldalán belinkelt tesztoldal segítségével mindenki meggyőződhet róla, hogy a reklámok minden erőfeszítése ellenére megjelennek-e.)